Innentől kezdve tehát nem voltak jelentős hátrányban a nagyobb aggyal születő egyedek. Pontosabban a nagyobb energiaigény, mint hátrány természetesen megvolt, de azt az agy "meghálálta". A csimpánzok is használnak tárgyakat. Például kövekkel törnek fel egyes keményebb héjú terméseket. Lecsupaszított bottal, vagy fűszállal szedegetnek hangyákat, termeszeket. Megrágott falevelekkel, vagy mohával itatnak fel vizet olyan helyről, melyet nyelvükkel nem érnek el, stb.

Különösen a legelőször említett tevékenység igényel komoly agytevékenységet. Egyes csimpánz csapatok ugyanis a termések feltöréséhez üllőnek használnak egy nagyobb követ. Arra teszik a termést, és egy markukba illő kővel ütögetik azt. De mivel a termés olyan kemény, az ütés olyan erős, hogy az üllő eldőlhet, ezért előbb egy harmadik kővel az üllő oldalát megtámasztják! A kiscsimpánzok ezt a műveletet anyjuktól tanulják el, és akár 5-6 év is eltelhet, mire maguk képesek lesznek rá. Addig a sok sok próbálkozás jutalma pusztán gyakori dühkitörésük, ami sikertelenség esetén rendszerint elő is fordul.

Természetesen nem olyan egyszerű az eset, hogy a nagyobb aggyal még bonyolultabb szerszámok készülnek, és hirtelen beszélni is elkezdenek a lények. Egy sor más körülmény egymásra hatása is szükség volt még ahhoz, hogy a mai intelligencia kialakuljon. De az évmilliók alatt eljutott oda az ember elődje, hogy bonyultabb eszközöket készített, beszélt, és tulajdonképpen létrehozta a kultúrát.