Emberállat

Miért? Mert előnyös.

Előnyös? Hát nem hátrány, hogy elhiszek olyat, ami nem igaz? Hogy kitalálok valami tetszőlegeset, és a másik aszerint cselekszik? Nem hátrány, hogy egy csomó időt elfecsérlünk arra, hogy meséket találjunk ki, adjunk tovább, és még többet az, hogy az ezekben előírt cselekedeteket elvégezzük? Nem hátrány, ha ezen előírások forrásaink egy részét igénylik? Nem csak időnket, hanem munkánkat, anyagi javainkat is rá áldozhatjuk?

Mi lehet benne az a nagy előny, ami miatt mégis megéri? Az, hogy nem félek a világban? Megnyugszom, hogy így és így van, kiegyensúlyozottabb leszek? Hát, nem biztos, hogy olyan megnyugtató lehet a pokolra jutni, vagy kiegyensúlyozottabb lesz az a társadalom, ahol százszámra áldozzák fel istenüknek az embereket.

Mi közös ezekben a világképekben? Általában az, hogy valamiért megéri valahogy cselekedni. Bizonyos cselekedeteket előnyben részesít, cserébe valamit igér. Jó mindent megfelelően teszel, a menyországba jutsz. Vay magasabb rendű lényben születsz újra. Stb. Ez tehát arra ösztökél, hogy bizonyos cselekvéseket előnyben részesíts.

De van egy másik előnye is. Az, hogy kialakít egy közösséget. Egy csoportot, amely jól megkülönböztethető a többitől. A csoporton belül nagyjából egy féle módon gondolkodnak. Számukra a csoporton kívüliek helytelen nézeteket vallanak. Az ellenség tehát ott van, a csoporton belül az érdekek hasonlóbbak.

Miért fontos, hogy a világkép megmagyarázza a múltat? Azért, hogy tekintélyre tegyen szert. Az okos tud választ adni. Ha nem vagy okos, nem téged követlek. Egy világképnek okosnak kell lennie. Meg kell magyaráznia a világot valamennyire.